A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Szövetsége már megalakulásától kezdve igyekezett megtalálni a megfelelő kereteket a szabadidő minél tartalmasabb eltöltésére. Így alakult meg 1911. március 16-án a több ezer főt aktív, több tízezer főt passzív sportolásra ösztönző Vas- és Fémmunkások Sport Clubja.
A sportegyesületnek a hagyományos sportágak mellett (labdarúgás, atlétika, birkózás, kézilabda, vízilabda, ökölvívás, röplabda, vívás, sakk, tenisz) olyan kuriózumnak számító szakosztályai is alakultak, mint a gyeplabda, a motorcsónak, a motorkerékpár-autó. Ma a Vasas Sport Clubon belül az Alapszabály értelmében 24 szakosztály működik.

A piros-kék egyesület sportolói az évtizedek során közel másfélezer országos bajnoki címet, 51 olimpiai, 3 paralimpiai  aranyérmet, 57 világbajnoki, valamint 67 Európa-bajnoki címet nyertek. Olyan kiválóságok öregbítették a Vasas Sport Club hírnevét, mint az atléta Németh Imre, a 100. olimpiai bajnoki címet szerző birkózó, Hegedűs Csaba, a teniszező Körmöczy Zsuzsa és Taróczy Balázs. De folytathatjuk a legendák sorát Papp Lászlóval, Gedó Györggyel, a vívó Kárpáti Rudolffal, a vízilabdázók képviseletében Markovits Kálmánnal, Jeney Lászlóval, a Faragó-Csapó-Kenéz „triumvirátussal”, vagy a Mocsai Lajos irányításával BEK-et nyert női kézilabdázókkal és még jó néhány oldalon keresztül sorolhatnánk a nagyságokat, egészen a kétszeres olimpiai bajnok Szilágyi Áronig. Ne feledkezzünk meg Illovszky Rudolfról, a Vasas ikonjáról sem, aki haláláig, 2008 szeptemberéig minden nap bejárt a Fáy utcába dolgozni.
A Vasas Sport Club legfőbb célja az itt sportoló kiválóságainak megtartása, minél több, éremesélyes olimpikon felkészülésének elősegítése, az utánpótlás-nevelés minőségének folyamatos javítása, a sport szeretetének átadása a legkisebbeknek, illetve az ezekhez szükséges infrastruktúra biztosítása.
Ahhoz, hogy ezeket a célokat megvalósíthassuk, szükségessé vált a létesítmények helyzetének rendezése. 2004. november 1-jén írta alá – az országban elsőként – a Vasas Sport Club a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal a vagyonkezelői jog átvételéről szóló szerződést, amely értelmében az egyesület 49 évig maga rendelkezhet ingatlanjaival, létesítményeivel.

Ennek első eredménye, hogy 2006. szeptember 30-án ünnepélyes keretek között adtuk át a gyönyörűen újjávarázsolt Vasas Pasaréti Sportcentrumot.
2007 őszén a Fáy utcában is megkezdődtek a fejlesztések és az első ütem, a Vasas-UNIQA Labdarúgó Edzőközpont megépítése – amely hat műfüves (ebből négy télen sátorral fedett) és egy füves pályát foglalt magában – 2008 nyarára be is fejeződött. Ezt követően megújult a labdarúgók egykori öltözőépülete, ahova a játékosok, a szakmai stáb, valamint a Vasas Futball Kft.  vezetése 2009 januárjában költözhetett be. 2010 nyarán megújult az Illovszky-stadion, majd ősszel, miután a Vasas átadta a Béke úttal párhuzamosan kialakított 33 945 négyzetméter nagyságú  területet – a többi közt az egykori ökölvívó- és birkózóhelyiséggel együtt – a földhasználati jogot megvásárló befektetőnek, az egyesület bejárata a Béke úton megszűnt és véglegesen átkerült a Fáy (gyalogos), illetve Hajdú utcába (autós). Ugyanebben az évben, a XIII. kerületi Önkormányzat támogatásának köszönhetően egy újabb füves pályával egészült ki a labdarúgó edzőközpont.

2009-ben a Folyondár utcai sporttelepen is elkezdődtek, majd egy év múlva ott is befejeződtek a munkálatok és így 2011-ben a klub fennállásának 100. évfordulóját az egyesület hírnevéhez méltóan gyönyörűen felújított, megújult sporttelepeken ünnepelhette meg a Vasas család. A munka természetesen azóta sem állt meg: az országban első TAO-s beruházásként a Fáy utcában adták át az edzőcsarnokot, míg Pasaréten a vívócsarnok pompája ragyogja be az ott sportolók életét. 2017-ben új fejezet kezdődött a Vasas SC életében, hiszen az Illovszky-stadion, valamint a kézilabdacsarnok lebontása után elkezdőtött az új futballstadion és a modern kézilabdacsarnok felépítése, amelyeket – immár modern pompában –  2019-ben adtak át.